A volt külügyminiszter szerint nem Rogánnak, hanem a kormánynak és Orbánnak címezték a tiltást, amit még Trump alatt vetettek fel először. Meglátása szerint a magyar külpolitika iránya már megváltoztathatatlan ezzel a kormánnyal, és Trumpnál csak az a biztos, hogy kiszámíthatatlan.
Az összes megkérdezett több mint fele nem ért egyet a keleti nyitással, és még a kormánypárti szavazók 48 százaléka szerint is csak közepes Magyarország befolyása a nemzetközi színtéren.
A Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramban a magyar állam a hallgatók tandíja mellett az ösztöndíját és lakhatását is finanszírozza.
Másfél évtizeddel a keleti nyitás meghirdetése után a nemzetgazdasági miniszter meghirdette a keleti nyitást, a kancelláriaminiszter pedig bejelentette az új gazdaságpolitikát, amiben annyi innováció van, hogy a kormány olcsó hitelt szór a tinédzserekre, költsék, amire akarják. A gazdaság vergődik, a forint gyengül. A kormány Németországra mutogat, működő, működtethető gazdaságpolitikai koncepció nincs, csak az uniós partnerek hergelése és az ország elszigetelése, ami önmagában költséges mutatvány.
Kevesebb magyar terméket és szolgáltatást adunk el arányaiban keletre, mint 2010-ben, a keleti nyitás meghirdetésekor. Az ázsiai cégek jóval több pénzt hoznak Magyarországra, mint másfél évtizede, de az ő céljuk is az, hogy nyugatra adják tovább az itt összeszerelt áruikat.
A kormány legújabb programja, a gazdasági semlegesség valójában többoldalú függést eredményez – mondja a HUN-REN KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa. Éltető Andrea szerint az Európai Unió is gyakran hibázik, de Magyarország a klub tagjaként diplomatikusabb módon is tudná érvényesíteni érdekeit.
Az idén 45 éves HVG címlapjai jól mutatják, hogyan és merre kalandozott a rendszerváltás után, aztán a NER-korszakában a magyar külpolitika, azokon a szövetségi rendszereken belül, amelyeket egyébként önként vállalt.
Szijjártó Péter Pekingben tartózkodik. Onnan jelentett be új repülőjáratokat, és hogy egy magyar cég még idén egészségügyi diagnosztikai eszközök előállításába kezd Kínában. A magyar külügyminiszter tárgyalt a kínai kereskedelmi miniszterrel, és kínai cégvezetőkkel is fog, várhatóan újabb kínai beruházásokról is beszámol.
A keleti nyitás egy újabb sikerének lehetünk majd szemtanúi.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség politikai igazgatója tett egy vérszegény próbálkozást annak megideologizálására, miért is adja el magát Magyarország fillérekért különböző féldiktátoroknak.
Számottevő működőtőke érkezik már Kelet-Ázsiából, csakhogy kevés hozzáadott értékű gyártási folyamatokat hoznak ide, ami 10 éve még jó lett volna, mostanra azonban már késő.
A VOSZ jubileumi rendezvényén szólalt fel Orbán Viktor miniszterelnök, aki egy energiatámogatást is belengetett a vállalkozók számára, de arról is beszélt, miért jó visszavenni a ferihegyi repteret, és miért kell jóban lenni a kínaiakkal.
Értékrendben 2010 óta távolodunk az uniótól, amelyből még akkor sem lenne szabad kilépnünk, ha az ország nettó befizetővé válna. Tévedés, hogy a keleti orientáció alternatíva – állítja Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója.
A Videoton társ-vezérigazgatója szerint mindenki érdeke, hogy kinyilvánítsuk: az unióhoz tartozunk.
Orbán Viktor látványosan erősíti a politikai-gazdasági kapcsolatot Kínával, miközben Brüsszelben azon dolgoznak, hogy csökkentsék az EU függőségét az ázsiai hatalommal szemben: a németek, a franciák és az olaszok is óvatosabbak lettek Pekinggel. Brüsszel újragondolt Kína-stratégiája azonban távolról sem jelenti azt, hogy Európa lemondana a kínai tőkéről, beruházásokról – ahogy azt Washingtonban szorgalmazzák.
Magyarország mert nagyot álmodni. Lábujjhegyre áll, és beleköp a nagyok levesébe. Vélemény.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója szerint bár minden fejlesztés nagyon jó Magyarországon, „minimum 2030-ig” a Fidesznek kell kormányoznia, „hogy készen legyünk”. Mindez a Tranziton hangzott el.
Salát Gergely Kína-szakértő szerint a keleti nyitás politikájába becsúszott egy kommunikációs félreértés, de ha a debreceni akkumulátorgyár tényleg megvalósul, az nagy dobás lesz – írja az e heti HVG.
Közel egyórás dokumentumfilmben mutatja be a HVG360, miként változott meg Magyarország külpolitikája az elmúlt tíz évben, miként lett az ország saját szövetségeseivel kritikus és konfrontatív, míg a Kelettel, elsősorban Oroszországgal, simulékony. A december 30-tól a HVG360-on megtekinthető videóban munkatársaink a múlt diplomáciai történéseire rálátó szereplőket szólaltattak meg.
