Csak a fideszesek körében népszerű a keleti nyitás politikája a Publicus mérése szerint

Az összes megkérdezett több mint fele nem ért egyet a keleti nyitással, és még a kormánypárti szavazók 48 százaléka szerint is csak közepes Magyarország befolyása a nemzetközi színtéren.

Tízmilliárdokat költhetett már az állam a keleti nyitás jegyében idecsábított külföldi diákokra

A Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramban a magyar állam a hallgatók tandíja mellett az ösztöndíját és lakhatását is finanszírozza.

Kovács Gábor: Nagy Márton beismerő vallomása

Másfél évtizeddel a keleti nyitás meghirdetése után a nemzetgazdasági miniszter meghirdette a keleti nyitást, a kancelláriaminiszter pedig bejelentette az új gazdaságpolitikát, amiben annyi innováció van, hogy a kormány olcsó hitelt szór a tinédzserekre, költsék, amire akarják. A gazdaság vergődik, a forint gyengül. A kormány Németországra mutogat, működő, működtethető gazdaságpolitikai koncepció nincs, csak az uniós partnerek hergelése és az ország elszigetelése, ami önmagában költséges mutatvány.

GKI: Akkor is a nyugati kitettségünket növeli a kormány, amikor épp keleti nyitást hirdet

Kevesebb magyar terméket és szolgáltatást adunk el arányaiban keletre, mint 2010-ben, a keleti nyitás meghirdetésekor. Az ázsiai cégek jóval több pénzt hoznak Magyarországra, mint másfél évtizede, de az ő céljuk is az, hogy nyugatra adják tovább az itt összeszerelt áruikat.

Éltető Andrea: A semlegesség hirdetése helyett nem kellene folyton irritálni a szövetségi partnereinket

A kormány legújabb programja, a gazdasági semlegesség valójában többoldalú függést eredményez – mondja a HUN-REN KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa. Éltető Andrea szerint az Európai Unió is gyakran hibázik, de Magyarország a klub tagjaként diplomatikusabb módon is tudná érvényesíteni érdekeit.

Orbán nagy külpolitikai pávatáncának állomásait megnézhetjük a 45 éves HVG címlapjain

Az idén 45 éves HVG címlapjai jól mutatják, hogyan és merre kalandozott a rendszerváltás után, aztán a NER-korszakában a magyar külpolitika, azokon a szövetségi rendszereken belül, amelyeket egyébként önként vállalt.

Júniustól közvetlenül lehet repülni Pestről a legforgalmasabb kínai kikötővárosba

Szijjártó Péter Pekingben tartózkodik. Onnan jelentett be új repülőjáratokat, és hogy egy magyar cég még idén egészségügyi diagnosztikai eszközök előállításába kezd Kínában. A magyar külügyminiszter tárgyalt a kínai kereskedelmi miniszterrel, és kínai cégvezetőkkel is fog, várhatóan újabb kínai beruházásokról is beszámol.

Szabad Európa: májusban Magyarországra jöhet a kínai elnök

A keleti nyitás egy újabb sikerének lehetünk majd szemtanúi.

Mindenkivel jóban lenni, akiből pénzt lehet kisajtolni – ez Orbán külpolitikájának vezérelve

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség politikai igazgatója tett egy vérszegény próbálkozást annak megideologizálására, miért is adja el magát Magyarország fillérekért különböző féldiktátoroknak.

Mostanra tűnik úgy, hogy összejön az Orbán-féle keleti nyitás, csakhogy már késő

Számottevő működőtőke érkezik már Kelet-Ázsiából, csakhogy kevés hozzáadott értékű gyártási folyamatokat hoznak ide, ami 10 éve még jó lett volna, mostanra azonban már késő.

Orbán: A magyar józan fajta, ha nem fogyaszt, megtakarít

A VOSZ jubileumi rendezvényén szólalt fel Orbán Viktor miniszterelnök, aki egy energiatámogatást is belengetett a vállalkozók számára, de arról is beszélt, miért jó visszavenni a ferihegyi repteret, és miért kell jóban lenni a kínaiakkal.

Sinkó Ottó, a Videoton társvezére: Nem hiszem, hogy komoly a szándék az EU-kilépésre, de nem jó játszani a tűzzel

Értékrendben 2010 óta távolodunk az uniótól, amelyből még akkor sem lenne szabad kilépnünk, ha az ország nettó befizetővé válna. Tévedés, hogy a keleti orientáció alternatíva – állítja Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója. 

Sinkó Ottó, a Videoton társvezére: Egyre távolodunk Európától

A Videoton társ-vezérigazgatója szerint mindenki érdeke, hogy kinyilvánítsuk: az unióhoz tartozunk.

Az EU egyre óvatosabb Kínával, pedig Orbán csak most lépett igazán a gázra

Orbán Viktor látványosan erősíti a politikai-gazdasági kapcsolatot Kínával, miközben Brüsszelben azon dolgoznak, hogy csökkentsék az EU függőségét az ázsiai hatalommal szemben: a németek, a franciák és az olaszok is óvatosabbak lettek Pekinggel. Brüsszel újragondolt Kína-stratégiája azonban távolról sem jelenti azt, hogy Európa lemondana a kínai tőkéről, beruházásokról – ahogy azt Washingtonban szorgalmazzák.

Tóta W.: Ami a szívedet nyomja

Magyarország mert nagyot álmodni. Lábujjhegyre áll, és beleköp a nagyok levesébe. Vélemény.

Király nincs, de fejedelemnek nevezhetjük Orbán Viktort a XXI. Század Intézet igazgatója szerint

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója szerint bár minden fejlesztés nagyon jó Magyarországon, „minimum 2030-ig” a Fidesznek kell kormányoznia, „hogy készen legyünk”. Mindez a Tranziton hangzott el.

Marabu Féknyúz: Szexi pixi

„Egy-egy Kínának tett magyar gesztus mögött a német ipari vezetők is ott állnak”

Salát Gergely Kína-szakértő szerint a keleti nyitás politikájába becsúszott egy kommunikációs félreértés, de ha a debreceni akkumulátorgyár tényleg megvalósul, az nagy dobás lesz – írja az e heti HVG.

Jön a HVG360 új dokumentumfilmje: Két világ között – Orbán Viktor útja Nyugatról Keletre (előzetes)

Közel egyórás dokumentumfilmben mutatja be a HVG360, miként változott meg Magyarország külpolitikája az elmúlt tíz évben, miként lett az ország saját szövetségeseivel kritikus és konfrontatív, míg a Kelettel, elsősorban Oroszországgal, simulékony. A december 30-tól a HVG360-on megtekinthető videóban munkatársaink a múlt diplomáciai történéseire rálátó szereplőket szólaltattak meg.

Újabb akkumulátorgyár alapkövét tették le, ezúttal Nyíregyházán

Szijjártó Péter egyelőre nem mondta el, hogy mekkora állami támogatással valósul meg a beruházás, amely 1200 munkahelyet hoz létre.